Sajnálom, hogy ennyire vakok az emberek. Közöttük járok, és észre sem vesznek.

out of the pink mist


óceán

2018. január 11. - salty.leandra

Nem tudom, miért működöm így. Vágyom az újra, az ismeretlenre, ami borzolja a kedélyeimet. Ami kizökkent a szürke valóságból. Ami valami plusszt adhat. És ha nem kapom meg, sóvárgok. Iszonyú lassan telnek a percek. Várom, hogy elérkezzen a pillanat, ami ilyenkor olyan távolinak tűnik, mint a…

Tovább

Üres

Üres az agyam. Nem jönnek a gondolatok, és ez kicsit megrémít. Másfél napja olyan szinten öntöttek el a különbözőféle víziók képei, hogy nem is tudtam őket a fejemben rendszerezni, kategorizálni. Most úgy érzem magam, mintha egy üres kancsó lennék. Hova lett a víz? Hova lettek a gondolataim? Sőt,…

Tovább

A gödör és az alja

------ Néha kurvára elegem van a világból. Hogy mindenki baszottul boldog, mindenkinek bejött az élet, mindenki boldog házasságban tengődik, és gyereket tervez, vár, nevel… én meg, itt ülök megrekedve ebben a szánalmas életben, ahol se előre, se hátra. Sose lesz olyan boldog házasságom – sőt…

Tovább

Nem értem

Vannak napok, amikor az ember nem találja a helyét. Amikor bármit tesz, az senkinek és sehogyan sem jó. Így keltem, sőt igazából az egész hétvégém ilyen volt. És még nincs vége. Két napja gyötör a migrén, ami egyébként alapesetben két napnál (pontosabban 48 óránál) tovább nem szokott húzódni. Tehát…

Tovább
süti beállítások módosítása